A buddhizmus nem egy kinyilatkoztatott vallás. Inkább olyan mint egy út, amin magunknak kell végig mennünk. Nem lehet csupán lemesélésekből vagy másák által elszállítva eljutni a végső felvilágosodásig. Ezek csak eszközök lehetnek – a mesterek és szent iratok csak segíteni tudják a felvilágosodás útján az utazót. Ez egy felismerési folyamat, ami akár több életen át is tarthat.

A buddhizmust általában a történelmi buddhaként ismert Gótama Sziddhártától (Gautama Siddhartha) eredeztetik, aki i. e. 563–483 között élt, a harcosok kasztjába tartozó uralkodó család fiaként. Maga a buddha szó jelentése: felébredett, megvilágosodott, olyan lény, aki megszabadult az anyagi világ kötöttségeitől, és megvalósította a tökéletes, zavarodottságtól és szennyeződésektől mentes tudatosság állapotát.

Sziddhárta csodás körülmények között született Indiában, és egy uralkodó család fiatal hercegeként nevelkedett. Azonban megrázó élményt jelentett számára huszonkilenc éves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, az öregség és a halál (vagyis a szenvedés) minden érző lény osztályrésze.

Ez útja során négy embert látott; egy élet unt öregembert, egy gyógyíthatatlan beteget, egy halottat és egy aszkétát.

E felismerést követően elhagyta a családját, lemondott a gazdagságról, és a megvilágosodás keresése érdekében remetének állt. 35 évesen, egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá arra, hogy a szenvedés (azaz a lét alapvetően nem kielégítő volta) a tudatlanságból (nem az intellektuális szegénység, hanem a szellemi vakság értelmében) fakad, a szenvedés oka a mohó vágy (vagy létszomj), mely a tudatlanságból fakad; a szenvedéstől való megszabadulás, ha megszüntetjük az okát; ennek módszere pedig a Nemes Nyolcrétű Ösvény.

A nyolcas út a következőkből tevődik össze: helyes szemlélet, helyes gondolkodás, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes életmód, helyes törekvés, helyes vizsgálódás és helyes elmélyedés.

Az, aki legyőzte a tudatlanságot, képes megszabadulni a létszomjtól, így eléri a Nirvánát (a nirvána jelentése ellobbanás, a szenvedés gyökér okai lobbannak el). Hátralévő életét tanítással töltötte.

Buddha nem fektette írásba tanait, azok megismerése közvetítők útján terjedt. A Tan folyamatosan változik a mai napig, kanonizálása a különféle iskolák által tartott zsinatok során történt. A legrégebbi iskolák páli nyelven írott kánonja, a Tipitaka sem tekinthető a Magasztos beszédei közvetlen lejegyzésének, hiszen ezen (addig szóban áthagyományozott) szövegek Asóka (i. e. 272-232) korában keletkeztek, tehát bő két évszázaddal Buddha halála után. Ennek ellenére meglehetősen konkrétan támaszkodhatunk e szövegek tartalmi egységére, a visszatérő formulákra, így például a „Négy nemes igazság”, a „Függő keletkezés”, az „Állandó Én nemléte”, a „Nemes nyolcrétű ösvény”, és a „Nirvánáról, az újraszületések sorozatának megszüntetéséről mint végső célról” szóló tantételek.

Tipitaka, Tripitaka (páli nyelven: hármas kosár), az úgynevezett „hinajána-buddhizmus” páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye a Kr. e. utolsó századokból. Három részből (kosár) áll:

Első tanítványai, akik részükben is szimbolikusnak hatnak; egy halász, egy pásztor, egy utca seprő, egy rabló

A karma: (páli: kamma, cselekedet, tett) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása, törvénye. Mint fogalom, szerepel az ősi hindu, taoista, buddhista tanításokban, és szerepel a modern világszemléletek ismeretanyagában is.

A karma törvénye szerint minden cselekedetünk egy annak megfelelő következménnyel jár, illetve minden, ami történik a világban, az maga egy következmény, vagyis valamilyen oknak az okozata. A karma tágabb értelemben cselekedet, tett, mű.

Világszemlélet: három szféra lesz elkülönítve (testi-anyagi, félig anyagszerű félig szellemi, teljesen szellemi) és ezek a szférák pedig átjárhatóak. De ezek csak a tökéletes ember számára elérhetőek. Buddha azt mondta, hogy csak magunk által érhetjük el a tudást.

Reggeli szándékok: nem ártok a másiknak, nem okozok sérelmet a másiknak, nem veszem el, amit nem adtak nekem, nem hazudok, nem használok csúnya szavakat, nem részegedek le és tiszta életet élek.

Öt parancsolat: ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne kövess el házasságtörést, ne részegedj.

Szangák: minden élőlény szeretete, a szánalom érzése, a mások boldogsága feletti öröm, egykedvűség a saját ügyeink iránt.

A hínajána (kis szekér) a megváltás hagyományos, régi formáit vallotta, amely azt hirdette, hogy a nirvána csak egyéni úton, kis közösségek számára érhető el. A hínajána buddhizmus maradt Indiában, és a mai napig ez él Sri Lankán, Burmában (Myangmar), Thaiföldön stb. is.

Ezzel szemben a mahajána (nagy szekér) buddhizmus ugyan továbbra is a tan alapelveire és dogmáira épült, de azt hirdették, hogy nemcsak a szerzetesek, hanem a világiak is végigjárhatják a megváltás felé vezető utat. A bódhiszattvákról szóló tanítás volt a mahajána egyik leglényegesebb újítása a buddhizmusban. A bódhiszattvák voltak azok, akik maguk már elérték ugyan a megvilágosodás állapotát, és már csak egyetlen lépés hiányzik a számukra, hogy buddhává váljanak, ám az emberek iránti könyörületességből itt maradnak, nem távoznak a nirvánába, hanem áldozatkész önzetlenséggel segítik az embereket a tökéletesedésükben.

Egyes részek a Wikipediából származnak.

A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme, ami mind a mai napig nagyon élénken él a mindennapokban is, méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókortól megalakuló roppant indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Négy nagy világvallás, a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus és a szikh vallás ered a mai India területéről, míg az első évezredben megjelenő zoroasztrianizmus, a zsidó vallás és az iszlám alapvetően befolyásolta az ország kulturális fejlődését. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-Indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, a következő évszázadban pedig Nagy-Britannia gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal India 1947-ben önálló országgá vált, a Mahatma Gandhi nevével fémjelzett korszak volt a kezdete a modern India kialakulásának.

Az India elnevezés az Indus folyó és annak környéke nevéből eredeztethető. A folyó neve pedig az óperzsa hindu szóból ered. Ennek a szónak a gyökerei pedig a szanszkrit Sindhu névből erednek, ami India ősi nyelvén az Indus-folyó vidékét jelölte. Nagy Sándor hódításainak köszönhetően az ókori görögök által használt elnevezés is fennmaradt, a görög források Indoi néven utalnak a mai indiaiakra, ami az Indus népét jelenti.

A Madhja Pradés állambeli Bhímbetkában található kőkorszakbeli barlangrajzok az első emberi jelek a mai India területéről. Az első, ismert, állandó települések már 9000 éve megjelentek ezen a területen, ezekből alakult ki később az Indus-völgyi civilizáció. Ez a birodalom egészen i. e. 1900-ig fennállt, bukása után helyét a védikus civilizáció vette át, majd i. e. 500 körül ez is felbomlott, és a helyén sok új birodalom jött létre.

Az Indus-völgyi civilizáció, másnéven Harappá-civilizáció az indiai szubkontinens első, kizárólag régészeti emlékek alapján ismert civilizációja volt, amely fénykorát a Kr. e. 2500–Kr. e. 1700 között élte.

A Harappá-civilizáció az Indus és a Szaraszvatí folyamok völgyében alakult ki. Legfontosabb városai a nevét adó Harappá, Mohendzso-Dáró, Csanhu-Dáró, Kálibangan és a kikötőváros Lothál voltak.

Az Indus-völgyi civilizáció történetéről nem állnak rendelkezésre írásos források. A régészeti leletek tanúsága szerint a Kr. e. 4. évezred folyamán az őslakosság településein megjelentek a nyugati és déli irányból érkező bevándorlók. Ezek már földművelő népek voltak, és ismerték a fémmegmunkálást. A leletanyag nem utal arra, hogy hódítók lettek volna, sokkal inkább a békés egymás mellett élésre való berendezkedés látható.

Az Indus-völgyben fokozatosan hanyatlásnak indult a városi kultúra, aminek oka feltehetően a klímaváltozás és az ennek következtében történő erdőpusztulás volt. A korábban döntőnek tartott árja bevándorlás már egy pusztulófélben levő civilizációt érintett – igaz, eltűnését valószínűleg meggyorsította, erre utal például az, hogy Harappában ebben az időszakban erődítményeket emeltek. Kr. e. 1700-ra az Indus-völgyi civilizáció megszűnt létezni.

Kultúrája a Harappá-kultúra ismerte az írást. Számos lelet is ránk maradt, azonban a szótagírással lejegyzett feltehetően protodravidikus nyelvet máig sem sikerült megfejtenünk. A térség városaiban nem csak az írás, hanem a súly- és mértékrendszer is közös volt, elképzelhető hát, hogy közös irányítás alatt álltak.

Az Indus völgyének városai alapvetően két részből álltak: a falakkal körülvett, magaslatra épült citadellából, valamint az alsóvárosi részből. A kettőt legalább egy felvonulási út kötötte össze.

A Harappá-kultúra tárgyi emlékei közül kiemelkedő fontosságúak a valószínűleg adminisztratív célokra használt pecsételők, a megmunkált gyöngyök és a sok terrakottaszobor.

Az Indus-völgyi civilizáció alapja az Indus öt mellékfolyója által elárasztott terület, ahol búzát, árpát, szezámot, hüvelyeseket, datolyát, dinnyét és gyapotot termesztettek. Tartottak juhot, kecskét, disznót, bivalyt, zebut, egyesek szerint elefántot is. Az ipar és a kereskedelem is fejlett volt.

A Védák a hinduizmus szentírásai. Nyelvük a szanszkrit, a világ egyik legősibb (ha nem a legősibb) nyelve. A véda szó azt jelenti, hogy “tudás”. A Bhavisja Purána szerint a védikus irodalom magába foglalja az eredeti négy Védát – Rig, Atharva, Jadzsur és Száma – az Upanisádokat, a Mahábharatát (amelynek a Bhagavad-gítá az egyik fejezete), a Pancsarátrát, a Rámájanát és a Puránákat. Ennek ellenére sok nyugati tudós azon az állásponton van, hogy ezek közül csak a Rig, a Jadzsur, a Száma és az Atharva Védák tartoznak az eredeti védikus irodalomhoz.

• A Rig Védában Indrát (a Mennyek Királyát), Szúrját (a Napistent) és Agnit (a tűz félistenét) dicsőítő himnuszokat találhatunk.
• A Jadzsur Véda néhány vallásos szertartás szabályait magyarázza el, s leírja a védikus áldozatok végzésének, valamint az áldozati helyek és az oltárok készítésének módját.
• Az 1 549 himnuszt tartalmazó Száma Véda főleg a zene és az éneklés tudományával foglalkozik (száma = dallam), s olyan istenségekhez intéz imákat, mint Indra, Agni és Szóma, a hold félistene.
• Az Atharva Véda, amely 6 000 versből áll, leginkább az áldozatok során használatos mantrákat tartalmazza, s ezenkívül az orvostudományról, bizo-nyos varázslatokról és a felszabadulásról is ír.
• Az Upanisádok közé körülbelül 108 filozófiai értekezést sorolnak, amelyek a transzcendensről, vagyis Istenről és az egyéni lélekről szóló okfejtéseket tartalmaznak.

A védikus irodalom egyik legfontosabb műve a Manu-szamhita, vagyis Manunak, az emberiség ősatyjának a törvénykönyve. E mű egyike azoknak a Dharma Szútráknak, amelyek megadják az erkölccsel és a viselkedéssel kapcsolatos szabályokat, betartandó erkölcsi törvényeket és elvégzendő kötelességeket az emberek számára.

Az ország északi részén alakult ki a Maurja birodalom, amelynek sok mindent köszönhet a mai India. Az i. e. 180-as évektől kezdve Közép-Ázsiából rengeteg támadás érte Indiát, ezek hatására alakultak meg az Indo-görög, az Indo-szkíta és az Indo-pártai királyságok. Krisztus előtt 300-tól a Gupta család uralkodott Indiában, az ő uralmukat „Aranykornak” is nevezik. Az ország északi részén több dinasztia váltotta egymást a trónon. Ez idő alatt Indiában virágzott a tudomány, a művészet, az irodalom, a matematika, a csillagászat, a vallás és a filozófia. E virágzás kiterjedt Dél-India államaira is.

(kb. Kr. e. 321-185), állam az ókori Indiában; központja Pátaliputrában (a későbbi Patnában). Nagy Sándor halálát követően Csandra Gupta, a dinasztia alapítója hódításaival megszerezte annak a birodalomnak a legnagyobb részét. A Maurja Birodalom hatékony és jól szervezett autokratikus állam volt állandó hadsereggel és hivatali szervezettel.

A buddhistává lett Maurja császár, Asóka uralkodásáról (ur. kb. Kr. e. 265-238 vagy kb. 273-232) számos adat maradt fenn azokon a művészi kivitelű törvényoszlopokon, amelyeket birodalmában mindenütt felállíttatott. Ezek némelyike a legrégibb megfejtett indiai szövegek közé tartozik. Asóka nem sok hadjáratot vezetett birodalma kiterjesztésére; hódításai inkább abból álltak, hogy buddhista küldöttségeket menesztett szerte Ázsiában; az ő megrendelésére készült el az ókori indiai művészet legszebb alkotásai közül jó néhány. Az első király, akinek sikerült egyesítenie India nagy részét. Megszabadította az országot az idegen uralomtól, és saját alkalmatlan vezetőitől is, végül pedig, a nép nyomorúsága fölött érzett fájdalmában állítólag az éhhalálig böjtölt. Az így létrejött birodalom, amely a Himalájától, ill. a mai Afganisztánban fekvő Kabuli-völgytől India déli csúcsáig ért, egyike volt a történelem leghatalmasabb államalakulatainak. Legalább két emberöltő hosszan állt fenn, ez főképp a kiváló közigazgatásnak tudható be.

A hagyomány szerint Csandra Guptát a dzsainizmusra a bölcs Bhadrabáhu térítette meg, aki a 12 esztendő éhínséget is előre látta. Amikor ez csakugyan bekövetkezett, Csandra Gupta előbb tenni próbált ellene valamint, majd a sikertelenségtől elcsüggedve Bhadrabáhu mellé szegődött, és utolsó napjait Sravana Bélgólában, a nagy hírű dél-indiai szent helyen töltötte, ahol a böjtben meghalt.

A társadalom rétegei, a kasztok, szigorúan előírják tagjaik számára azt, hogy mit tehetnek és mit nem a vallási rituális megnyilvánulásaikban, a munkában, házasságban, étkezésben és a legegyszerűbb mindennapi tennivalókban.

• A legfelsőbb kaszt a brahmanák (papok) kasztja, akik a legnagyobb mértékű szellemi és erkölcsi tisztaságuk miatt a legközelebb állnak az istenekhez.
• Az utánuk következő második kaszt a harcosok kasztja (ksatriják) akik a fennálló társadalmi rend védelmét látják el, számukra bizonyos előírások módosulnak (például a hús fogyasztása engedélyezett).
• A harmadik kaszt a dolgozók (vaisják) kasztja, elsősorban a gazdasági tevékenységeket folytatók tartoznak ebbe a körbe, az ipar, kereskedelem, földművelés és az állattenyésztés területein dolgozók.
• Ez a három felső kaszt jogosult a védák tanulmányozására, az ez alatt létező kaszt tagjai alantas foglalkozást űznek, szolgálnak a felső három kaszt számára (súdrák).
• A négy kaszton kívül esők az (asprisják), érinthetetlenek. Ők tisztátalan mesterséget folytatnak, mint például az utcaseprők, WC-tisztítók, vagy a tolvajok. Az említett kasztok számtalan alcsoportra bonthatók, a hindu társadalom rétegződése szempontjából több ezer kasztról beszélhetünk.

Az iszlám inváziók után, amelyek Közép-Ázsiából és Perzsiából érkeztek, Észak- és Közép-India nagy része először a Delhi szultanátus irányítása alá került, később a mogulok uralkodtak itt. Ennek ellenére sok kis birodalom megmaradt, mint például a Dél-Indiai Vidzsajanagara birodalom (1336-1565). Az 1500-as évek elején több európai ország, mint például Portugália, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország, melyek eredetileg üzletelni akartak Indiával, kihasználták azt, hogy az ország területén levő királyságok egymás ellen harcolnak, és gyarmatokat kezdtek létesíteni.

Akbar vagy Nagy Akbar (1542. november 23. – 1605. október 27.) az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodója (sáhinsáh) volt 1556. február 14-től haláláig, Humájun fia és utóda, a birodalomalapító Bábur unokája. Uralma volt a birodalom fénykora. Akbar építette ki a minden faluig elérő adminisztrációs és adóztatási rendszert, ami biztosította az állam stabilitást. A britek is erre a rendszerre alapozták később gyarmati uralmukat. Híres volt vallási türelméről. A trónon fia, Dzsahángír követte.

A Tádzs Mahal az indiai Agrában található mauzóleum. 1631 és 1654 között építette a feljegyzések szerint 20 000 munkás. Az épületet a XVII. században élt Sahdzsahán császár építette szeretett felesége Mumtaz Mahal halálakor. Mumtaz 14. gyermekének szülésébe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére. A történetírók szerint Mumtaz Mahal, 1612-ben tartott menyegzőjükön arra kérte férjét, hogy ha majd meghal, többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi. A legújabb ásatások szerint a császár mauzóleuma pontosan szemben állt volna a Tádzs Mahallal, fekete kövekből építették volna meg, azonban sohasem készült el. Az épület Ahmad Lahorit tervei alapján készült. A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Ahmad Lahoritot megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet.

A Brit Kelet-indiai Társaság működése kétségtelenül a Brit Birodalom történetének egyik legsikeresebb fejezete, mivel ez a cég volt felelős az indiai szubkontinens elfoglalásáért, mely terület a legnagyobb bevételt biztosította az országnak.  A Brit Kelet-indiai Társaság kezdetben befektetési cég volt, amelyet a londoni Cityben, a Leadenhall Streeten székhellyel rendelkező kereskedők és befektetők alapítottak és amelynek I. Erzsébet egy királyi rendelettel lényegében monopóliumot biztosított az indiai térséggel folytatott kereskedelemben.

A cég kereskedő vállalkozásból olyan társasággá alakult, mely a közigazgatásban és a hadseregben kormányzói hatalommal rendelkezett, és pozícióinak támogatása érdekében a helyi szipojokból verbuvált magánhadsereget tartott fenn, mely biztosította a társaság hatalmát. A Brit Kelet-indiai Társaságot tekintik a világ első multinacionális vállalatának.

1615-ben I. Jakab utasította Sir Thomas Roe-t, hogy látogassa meg Dzsahángír nagymogult, a Mogul Birodalom uralkodóját, aki ebben az időben az indiai szubkontinens nagy részét, valamint Afganisztánt és Perzsiát is irányította. A látogatás célja egy kereskedelmi egyezmény megkötése volt, amely a társaságnak egyedüliként tette volna lehetővé gyárak építését Suratban és más területeken. Cserébe a társaság európai piacokon beszerezhető javakat és ritkaságokat ígért a császárnak.

Ez a vállalkozás nagyon sikeres volt, Jahangir Sir Thomason keresztül levelet küldött a királynak. A megállapodás eredményeként az indiai szubkontinensen minden más európai országot (Franciaország, Hollandia, Portugália) meghaladó mértékben fejlődött a brit kereskedelem. 1634-ben Sáh Dzsahán nagymogul kiterjesztette a brit kereskedők védelmét Bengáliára is, amely abban az időben India legjelentősebb textilipari körzete volt. 1717-ben végleg lemondott a kereskedelmet sújtó vámokról, így a társaságnak sokkal jobban megérte az indiai kereskedelem. Az 1680-as években annyira megnőtt a cég bevétele, hogy képes volt külön hadsereg kiállítására és fenntartására. A hadsereg leginkább koronahű indiaiakból állt, a tisztikart főként angolok és skótok alkották. A bennszülött katonákat szipojoknak nevezték.

A Mogul Birodalom bukását követően az indiai szubkontinens rengeteg kis királyságra szakadt szét. Az egyetlen köteléket a közös vallások, az iszlám, a szikh és a hinduizmus alkották. Az egységes (brit) közigazgatási és kormányzói rendszer megalapításáig India nem politikai, csak földrajzi fogalom volt, a Himalájától délre fekvő szubkontinens megnevezése.

Robert Clive győzelme a Plassey-i csatában – ez tette lehetővé a Társaság átalakulását katonai és kereskedelmi hatalommá.

A Mogul Birodalom hanyatlása lehetőséget nyújtott a társaságnak, hogy 1757-től kiterjessze területeit. Ekkor ütközött össze a társaság és Bengália nábobja, Siraj Ud Daulah. A birodalom felbomlása után sok kis királyság birtokolta a területet. Ezek az uralkodók egymás között is csatároztak. Robert Clive vezetésével, 1757. június 23-án a társaság hadserege szövetségeseivel legyőzte a nábob alakulatait a plasseyi csatában, leginkább a nábob hadseregének korábbi vezére, Mir Jafar árulása segítségével. Ezt tekintik az indiai brit uralom kezdetének. A bengáli kincstárban talált pénz lehetőséget nyújtott a társaságnak, hogy fejlessze haderejét. A hadsereg, ami nagyrészt még mindig szipojokból állt, brit tisztek vezetésével a 19. század közepére elfoglalta a mai India teljes területét.

Voltak még más olyan államok is, amelyeket a társaság csak saját katonai eszközeivel nem tudott legyőzni, leginkább északon, ahol kismértékű volt a társaság jelenléte, és területeket úgy tudott szerezni, hogy a királyságokat kijátszotta egymás ellen: az ellenséges államok egyikének segítséget nyújtott a támadások kivédéséhez. Az 1850-es évekre a britek uralták az indiai szubkontinens jelentős részét, aminek következtében a társaság egyre inkább államként, és nem kereskedő egyesületként működött.

Egy évszázaddal a plassey-i győzelem után a társaság hanyatlani kezdett. Az 1857-ben kitört szipojlázadás során a társaság bennszülött katonái fellázadtak a brit parancsnokok ellen. A szipojok fellázadtak és megölték brit vezetőiket. Innentől a felkelés futótűzként terjedt India északi részén, különösen a mai Uttar Pradesh, Bihár, Madhya Pradesh és Delhi területén.

1857-re már óriásivá nőtt az indiaiak körében a brit uralommal szembeni elégedetlenség. Több különálló esemény együttes hatására fajult eddig a helyzet.

A társaságnak az a hibája, hogy nem tudott biztos ellenőrzést gyakorolni a rábízott területek fölött, elbizonytalanította a brit gazdasági és politikai vezető köröket indiai érdekeltségeik fenntarthatóságát illetően. 1857-re India már óriási szerepet játszott a birodalom gazdaságában. A lázadásnak nagy kihatása volt a korona politikájára, legalábbis annak az indiai kormányzással kapcsolatos részére. Végeredményképpen a korona és a brit kormány magára vállalta a szubkontinens irányítását 90 évig, és ezzel megszüntette a Brit Kelet-indiai Társaságot. India közvetlen brit kormányzásának korszakát Raj néven emlegetik. Ekkor Indián a mai India, Pakisztán, Banglades és Mianmar (akkori nevén Burma) területét értették. Ennek a területnek a történelmi megnevezése Brit India.

Mahatma Gandhi: Mohandász Karamcsand Gandhi  (Porbandar, Gudzsarát állam, 1869. október 2. – Újdelhi, Delhi állam, 1948. január 30.) jogász, politikus. India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja.

Gandhi a mai Gudzsarát államban született, jómódú család sarjaként. Szüleivel a hinduizmus dzsaina felekezetéhez tartozott, amely vallás egyesíti magában az ősi hindu világnézetet a buddhizmus vallásbölcseleti eredményeivel. Dzsainista háttér erősen meghatározta Gandhi későbbi tanait. Ez alapján tette meg tanai alapjául az erőszakmentességet. Londonban tanult jogot 1888 és 1891 között, ám odautazása előtt önmegtartóztatási fogadalmat tett, melyhez egész életében hű maradt.

1893-ban egy indiai cég jogtanácsosaként Dél-Afrikába utazott, ahol szembesült az indiaiak diszkriminációjával. Leszállították a vonatról Pietermaritzburgnál miután nem volt hajlandó átmenni az első osztályról a harmadik osztályra, pedig az első osztályra volt érvényes jegye

Az I. világháborút követően Nagy-Britannia szövetségesnek tűnhet, Gandhi pedig India függetlenségét követelte. 1920-ban a Kongresszus Gandhi javaslatára jóváhagyta a kormánnyal való együttműködés megtagadását, az idegen intézmények bojkottját és a teljes önkormányzat követelését.

1930. január 30-án lapjában, a Young Indiában közzétette 11 pontos követelését. Március 12-én Ahmedábádból a sómenet élén elindult Dandiba, ahová április 5-én érkezett meg. Májusban Nehruval együtt letartóztatták. 1931-ben újból szabadon bocsátották. A Gandhi–Irwin tárgyalás a Kongresszus hivatalos elismerését jelenti, de 1932-ben Gandhit és a Kongresszus vezetőit letartóztatták, a pártot illegálisnak nyilvánították.

A II. világháború idején többször hangsúlyozta, hogy csak a független, szabad India tud csatlakozni a szövetséges hatalmakhoz. A polgári engedetlenség és a passzív ellenállás a leghevesebb európai és észak-afrikai harcok idején érte el csúcspontját, ám India függetlenségét mégsem sikerült kivívniuk.

1942-ben az Összindiai Kongresszusi Bizottság Gandhi által megfogalmazott határozata: „Angolok, távozzatok Indiából!” Gandhit és a többi vezetőt letartóztatták. 1943-ban 21 napos éhségsztrájkot tartott. 1944. május 6-án Wavell alkirály kiengedte; szabadulása után szembesülnie kellett azzal, hogy politikai küzdelme nem érte el a célját: a hinduk és muzulmánok kiegyezése nem jött létre, nem tudta elejét venni a véres zavargásoknak, és a volt gyarmat 1947-es függetlenné válásával két országra szakadt: Indiára és Pakisztánra. 1946-ban Gandhi Noakhaliba ment, hogy lecsillapítsa a vallásközösségi vérengzést, 1947-ben Bihárban békített. Nem járult hozzá az ország felosztásához, amit így a Kongresszus nélküle fogadott el.

1948-ban éhségsztrájkkal elérte, hogy India adja át Pakisztánnak a nemzeti vagyon neki járó részét. Január 30-án, miközben arra akarta rávenni a hindu közösséget, hogy tegyen engedményeket a muzulmán kisebbségnek, Új-Delhiben egy szélsőséges nacionalista, Nathuram Godse lelőtte.

Az iránta érzett mélységes tiszteletből Dzsaváharlál Néhrú első indiai miniszterelnök lánya, nevét Indira Gandhira változtatta.

2007 júniusában az ENSZ közgyűlése október 2-át, Gandhi születésnapját az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította.

Dzsaváharlál Nehru: Pandit Dzsaváharlál Nehru (1889. november 14. – 1964. május 27.) a független India első miniszterelnöke, az indiai függetlenségi mozgalom, az Indiai Nemzeti Kongresszus vezetője volt. Az el nem kötelezett országok csoportjának alapítójaként fontos szerepet játszott a világpolitikában is a második világháborút követő évtizedekben.

A 20. századi indiai történelem politikai értelemben legbefolyásosabb családja, a Nehru–Gandhi család tagja.

Pályája az Indiai Nemzeti Kongresszusban indult, amelynek a gazdag jogtanácsos és politikus Motilal Nehru fiaként egyik legfiatalabb vezetője lett. Mahatma Gandhi támogatásával karizmatikus, radikális politikussá érett, aki a Brit Birodalomtól való teljes indiai függetlenség kivívását tűzte ki céljának. A Kongresszus elnökeként 1947. augusztus 15-én ő emelte fel a független India zászlaját Új-Delhiben, majd miniszterelnök lett, ahogy később lánya, Indira és unokája Radzsiv is.

Egy idő után azonban iszlám vallási fanatizmus kezdődik. Hindu templomokat rombolna le és megindul a hanyatlás korszaka. Ez egybe esett a gyarmatizálás korával is.

Mint több vallású és több nemzetiségű állam, India sok nemzetiségi és vallási ellentétekből kialakult konfliktust élt át az ország különböző részeiben, de ezek nem gyengítették le az újonnan alakult államot. Sok határkérdésből származó konfliktusa volt Kínával, amelyek a kína-indiai háború kitöréséhez vezettek (1962). Pakisztánnal rengeteg konfliktusa volt az országnak (1947, 1965, 1971, 1999), amelyeknek oka Dzsammu és Kasmír tartományok hovatartozása. 1974-ben India atomfegyvereket próbált ki a föld alatt, ami az atomfegyverekkel rendelkező országok sorába emelte. 1998-ban újabb atomteszteket hajtottak végre Indiában. Az ellentétek Pakisztán és India között a mai napig sem csitultak, demonstratívan nukleáris erővel fenyegetik egymást.

Kulturális világörökség: India az egyik legősibb magaskultúra. A szubkontinens kulturálisan nagyon különbözik a világ minden más tájától. Ez tükröződik abban, hogy Indiában viszonylag sok helyet nyilvánított világörökséggé az UNESCO.

Miltiadész az archaikus embereket vizsgálta: az ember a világban két féle képpen létezik. A szent és a profán világban.

Miltiadész (kb. i. e. 550 – Athén, i. e. 489) athéni nemes, politikus, sztratégosz, a marathóni csata győztes parancsnoka, kherszonészoszi türannosz.

Onnan tudjuk, hogy van egy szent világ, hogy állandó megnyilatkozásokkal kapunk tanúbizonyságot róla. Ezeket hierophaniáknak nevezzük. Minden, ami szent egy magasabb rendű erő, amivel az ember sosem rendelkezhet saját akaratából. Mana, egy átlagon felüli erő. Ehhez az erőhöz próbálnak meg az emberek tartozni. Ennek egy emberi igény az okozója. A Maslow piramisban már megismert második lépcső – a biztonságérzet.

Az ember már ókortól érzékelte, hogy a tér számára nem egy. A szakrális ember úgy érzékeli, hogy a tér amiben él az nem egy egész inhomogén és törésekkel van tűzdelve. Ezek a törések pedig a megnyilatkozásokból erednek. A mai kor embere már inkább deszakralizált, vagyis számára az idő és a tér egy egységet alkot. Bár teljes egészében nem tud elvonatkoztatni szakrális igényétől, azonban teljesen más képet alkot a világról. Számára a világ ideje halad megállíthatatlanul előre, a tér amiben pedig mozog anyagokból és energiákból áll.

A szent embere számára a megnyilatkoztatások egy pontot biztosítanak a térben és időben. Tájékozódásuk alapjául szolgálnak, irányt mutatnak és jelet adnak. Mondanivalójuk az időt megkerülve örökérvényű. Ünnepeinkkel próbáljuk ezt a folyamatot életben tartani. Mihelyt ez a pont adott a terünket strukturálni és élhetővé tudjuk teremteni. Legyen az egy megnyilatkozás, vagy akár csak egy vágy a szebb életre. Ezek a támpontok adják meg egyes helyeknek azt a helyet, ahol újra tudják teremteni magukat.

Hiedelmek szerint a világ teremtése minden középpontjában a köldökben kezdődött. Minden, ami felépült az köré épült fel. Joggal gondolják a szent emberei, hogy ehhez az erőhöz kell nekik tartozniuk. Ez az erő hozta őket létre azzal a céllal, hogy itt éljék újra évről évre a világ teremtését.

Ennél a köldöknél a világ három tere találkozik. A három kozmikus szint az ég, a föld és az alvilágba átjárás történhet. Egy nyílás, törés van itt a térben. Minden vallás más helyen tudja magáénak ezt a helyet. Ez az építészetükben is visszaköszön. Ahol egy szent megjelenik Fontos szimbólum még a küszöb, amely elválasztja a szent és a profán teret.

Honnan tudjuk, hogy szent a hely?

• hierophania, jel, megnyilatkozás, létrejön egy szent tér
• rituálé (az isteneik művét idézi fel) – ami által egy emléket állítanak a helynek, ennek több megvalósulása is ismert a korokban és vallásokban
• rend struktúra (rend – káosz) – ennek a megnyilatkoztatásnak a kapcsán

A hagyományos társadalmak „világrendszere”:

-          a hierophania, egy hely szenté válik ezzel inhomogén lesz,

-          egy törés keletkezik, ami nyílást szimbolizál a kozmosz terei között,

-          az éggel való megnyilvánul, de mindegyik AXIS MUNDI,

-          a tengely körül épül fel a világunk, a teremtés köldöke köré épül minden, ami élő ebben a világban

Hogy jelenik meg az axis mundi?

-          szent hely: Omphalosz (Delphoi) – a világ egyik köldöke,

-          az oszlop

-          az életfa: Thot, Szesat, Luang prabang, csodaszarvas,

-          létra

-          a hegy: az éggel érintkező legmagasabb pont, minden vallásnál más hely (Golgota, Fuji, a taoisták szent hegyei, a KÁBA kő

-          minden megnyilatkozás központja a szent város, ami köré minden épül (Jeruzsálem)

-          a templom: Akropolisz, Salamon király jeruzsálemi temploma

Delphoi régészeti terület és modern város Görögországban. Az archaikus időkben a települést a világ közepének tartották és az Apollón tiszteletére emelt szentély-együttes az ókor legnépszerűbb jóshelye volt. Delphoiban találhatjuk az Omphaloszt – „a világ köldökét” – és a marmariai tholoszt (azt a fényképek százai által híressé vált kis kerek templomot, amelynek funkcióját a mai napig nem sikerült kideríteni).

Thot az egyiptomi mitológiában az írás és a tudományok istene, az írnokok pártfogója. Az orvosok patrónusa is volt, az Ebers-papirusz receptjeit az előszóban neki tulajdonítják. Íbiszként vagy páviánként, néha emberfejjel ábrázolják, kezében papirusszal és írónáddal. Összefüggésbe hozták a Holddal is, talán szent állata, az íbisz horgas, holdsarlóra emlékeztető csőre miatt.

Szesat – A női írnok: az írás, a feljegyzések és nyilvántartások, valamint a tudományok és a matematika istennője, a királyi archívumok, évkönyvek úrnője. A könyvtárak védelmezője, egyik jelzője: „ő, aki legelső a könyvek házában”.

Luang Prabang városa Laosz északi részén, 425 km-re fekszik Vientiántól, a fővárostól. 22 000 lakója van, így az ország negyedik legnagyobb városa, emellett Louangphabang tartomány székhelye is. A város többször volt Laosz fővárosa. 1975-ig itt lakott a királyi család is, volt a kormányülések székhelye is.

A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert mitikus állat. A magyar kutatók keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Eustachius és Hubertus mondakörrel keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes Észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe.

Az egyik alapvető tulajdonsága a hinni akarás, minden ember hisz valamiben. Teljesen deszakralizált ember nem létezik, mert minden ember hisz legalább abban, hogy nem hisz semmiben. Ez egy örök paradoxon. Nem létezik ellentétje. Csak a nem élő dolgok nem hisznek.

A szent és profán idő: a teremtés ideje, hagyományok útján él napjainkban, a szent ember hisz abban, hogy minden évvel újjászületik. Minden elmúlik, hogy újra megszülessen,

A profán időben nem tudunk megismételni semmit ugyanúgy – kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba. Ellenben a szent idő, önmagát ismétlő, nem megfogható – csak kinyilatkozásaiban újra éled.

Dőlt betű – idézetek a Wikipediából.

Hihetetlen számomra, hogy jön egy nem politikus és gyakorlatilag rendbe akarja vágni az egész országot. Egyetlen egy kérdés vetődik fel. Miért csak most? Miért csak most jut valakinek eszébe, hogy ez talán így mégsem jó. Mi történt az elmúlt 20 évben? Kik irányították az országot? Hát azok, akiknek ezt az egészet köszönhetjük.

… Tájékoztatása szerint a tervezet része az amerikai minta alapján elkészített bejelentő védelmi csomag, …

Fogunk meglévő eljárásokat, rendszereket és egy kicsit a magunkéra formáljuk, hogy ezzel előbb utóbb előnyöket kovácsoljunk. Az a probléma, hogy ez egyesek számára igenis evidens, egyetlen dologra van hozzá szükség a kommunikációra. Már pedig úgy tűnik ez lényegi-minőségi szinten csak most kezd itt-ott megvalósulni.

… Számításai szerint a törvénycsomagról még az idén szavazhat a parlament. Kérdésre jelezte: a csomagnak ugyan nincs kétharmados része, de reméli, hogy 51 százalékot meghaladó támogatást kaphat az Országgyűlésben, hiszen ez az egész ország érdeke. …

… Teljességgel hiteltelen, hogy azok jelentenek be korrupcióellenes csomagot, akik a legkorruptabbnak bizonyultak az elmúlt hét-nyolc évben Magyarországon. Az MSZP akkor tesz a legtöbbet a korrupcióellenes küzdelemért, ha minél hamarabb távozik a hatalomból – mondta Cser-Palkovics András, …

A legszebb azonban mégis az, hogy lejár ez az egy év, aminek sajnos már túl vagyunk a derekán. Igazán repül az idő, ha mit tenni. Mihelyt lejárt… folytatjuk. Mintha csak egy ironikus filmben lennénk. Amit rendbe vágtak azt megint elsöprik, ez Magyarország 2009 novemberében. Egész addig nem fog megváltozni Magyarország fejlődési üteme, egész addig nem fog érdemben csökkenni az államháztartási hiány, nem fognak javulni az ára cserearány mutatóink, amíg a politikusaink választó polgárokban gondolkoznak és Audikban. Még ha csak a választópolgárok lennének … de egy ország, ahol a Barátok közt kedvelt sorozat. Ahol fut a Blikk és mindent ellehet adni, ott egy jól megirt párt közleményt a legkönnyebb eladni. Csak ezt kell mondani jobb lesz mint most.

Mely termékekre érdemes szakosodnia egy nemzetgazdaságnak és mely termékkel érdemes bekapcsolódnia a nemzetközi kereskedelembe?

Az egytényezős gazdasági modellek: (L)

Adam Smith elmélete: Az abszolút előnyök alapján történő nemzetközi szakosodás és kereskedelem klasszikus elmélete

1. Az abszolút előnyök klasszikus elmélete

Tétel: kölcsönösen előnyös és a társadalmi jólétet, növeli, ha minden nemzetgazdaság az abszolút, előnyei alapján szakosodik és ennek alapján, kapcsolódik be a nemzetközi kereskedelembe, vámoktól és a nem vámjellegű korlátozástól eltekint.

1. Az abszolút előnyök modellje: számpélda

Munka-termelékenység                         X termék                           Y termék

A ország                                                       8db/óra                             4db/óra

B ország                                                        4db/óra                             8db/óra

Munka-ráfordítás                                     X termék                            Y termék

A ország                                                       1/8 óra/db                       1/4 óra/db

B ország                                                        1/4 óra/db                       1/8 óra/db

2. Az abszolút előnyök megállapítása

Abszolút előnye van A országnak X terméknél, mert kétszer nagyobb termelékenységgel, tudja előállítani mint B ország (azaz fele annyi munkaráfordítással tudja előállítani, mint B ország)

Abszolút előnye van B országnak Y terméknél, mert kétszer nagyobb termelékenységgel tudja előállítani mint A ország (azaz  felel annyi munkaráfordítással tudja előállítani,  mint A ország)

3. Az abszolút előnyök alapján történő szakosodás

A ország X termékre szakosodik: Y termék termelését fokozatosan megszünteti és a felszabaduló egy órájában az általa hatékonyabban előállítható X terméket termeli.

B ország Y termékre szakosodik: X termék termelését fokozatosan megszünteti és a felszabaduló egy órájában az általa hatékonyabban előállítható Y terméket termeli.

4. Az abszolút előnyök alapján történő szakosodás eredménye: többlettermelés

Ugyanakkora munkaráfordítással

‘          X termékből a nemzetközi gazdaság + 4 db-ot termel

‘          Y termékből a nemzetközi gazdaság + 4 db-ot termel

5. Az abszolút előnyök alapján történő szakosodás: többlettermelés – hazai fogyasztás – nemzetközi kereskedelem lehetőségei

A ország 16 X termékéből

‘          8 termék korábbi saját fogyasztás

‘          8 termék saját fogyasztás bővítése és nemzetközi kereskedelem

B ország 16 Y termékéből

‘          8 termék korábbi saját fogyasztás

‘          8 termék saját fogyasztás bővítése és nemzetközi kereskedelem

6. Az abszolút előnyök alapján történő szakosodás és az abszolút előnyök realizálódása a nemzetközi kereskedelemben

‘          A termékek csereértékét a modell szerint az átlag munkaráfordítás határozza meg, amely a természeti feltétek miatt A és B országban eltérő.

‘          Ebben az esetben a munkaráfordítás által meghatározott cserértékek kifejezik az abszolút előnyöket.

‘          Addig érdemes bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe amíg a cserértékek nemzetközi szinten ki nem egyenlítődnek.

7. Az abszolút előnyök klasszikus elméletének összegzése a feltételezett modell keretei között

‘          Minden nemzetgazdaságnak az abszolút előnnyel termelt termékére érdemes szakosodnia és ezzel a termékkel érdemes bekapcsolódnia a nemzetközi kereskedelembe.

‘          Ha a nemzetgazdaságok az abszolút előnyeik alapján szakosodnak, akkor a rendelkezésre álló munkaidőt hatékonyabban tudják kihasználni és olyan termékek termelésében érnek el többlettermelést, amelyeket a hazai csereértékeikhez képest kedvezőbb csereértékeken értékesíthetik a nemzetközi piacon mindaddig, amíg a csereértékek ki nem egyenlítődnek.

‘          Az abszolút előnyök alapján történő nemzetközi szakosodás és kereskedelem révén a jólét kölcsönösen (ha nem is egyenlő mértékben) növekszik (többlettermelés, többletfogyasztás).

Érdemes-e szakosodni, illetve bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe az alábbi esetekben?

Ha  A és B ország X és Y termékre vonatkozó termelékenységi és munkaráfordításai adatai megegyeznek?

Ha A országnak mindkét termékből abszolút előnye van, B országnak pedig mindkét termékből abszolút hátránya van? Az adott modellfeltételek mellett az abszolút előnyök klasszikus elmélete alapján erre a kérdésre nem lehet válaszolni.

David Ricardo elmélete: A komparatív előnyök alapján történő szakosodás és nemzetközi kereskedelem klasszikus elmélete

Tétel: kölcsönösen előnyös és a társadalmi jólétet növeli, ha minden nemzetgazdaság a komparatív előnyei alapján szakosodik és kapcsolódik be a nemzetközi kereskedelembe.

1. A komparatív előny modellje: számpélda

Mi van akkor, ha az egyik országnak a másik országhoz képest mindkét termékből abszolút előnye van?

2. A komparatív előnyök megállapítása

KOMPARATÍV ELŐNY: Relatív termelékenységi és ráfordítás előny. Vagyis ahol nagyobb az abszolút előny, illetve ahol kisebb az abszolút lemaradás

‘          A országnak X terméknél, mert X terméket kétszer nagyobb termelékenységgel, míg Y terméket csak másfélszer nagyobb termelékenységgel képes előállítani

‘          B országnak Y terméknél, mert termelékenységbeli lemaradása csak másfélszeres, míg X terméknél már kétszeres.

3. A komparatív előnyök alapján történő szakosodás

‘          A ország X termékre szakosodik Y termék termelését fokozatosan megszünteti és a felszabaduló egy órájában az általa relatíve a leghatékonyabban előállítható X terméket termeli

‘          B ország Y termékre szakosodik X termék termelését fokozatosan megszünteti és a felszabaduló egy órájában az általa relatíve hatékonyabban előállítható Y terméket termeli

4. A komparatív előnyök alapján történő szakosodás eredménye: többlettermelés

‘          X termékből a nemzetközi gazdaság  4 darabbal többet termel

‘          Y termékből a nemzetközi gazdaság 4 darabbal kevesebbet termel*

* Ha azonnal teljes szakosodást feltételezünk a példa szerint.

5. A komparatív előnyök alapján történő szakosodás, többlettermelés – hazai fogyasztás – nemzetközi kereskedelem lehetőségei

A ország 16 X termékéből

‘          8 termék korábbi saját fogyaszt

‘          8 termék saját korábbi fogyasztás bővítése és külkereskedelem

B ország 16 Y termékéből

‘          8 termék saját korábbi fogyasztás

‘          8 termék saját korábbi fogyasztás bővítése és külkereskedelem

6. A komparatív előnyök alapján történő szakosodás és az előnyök realizálódása a nemzetközi kereskedelemben

‘          A termékek csereértékét a modell szerint az átlag munkaráfordítás határozza meg, amely a természeti feltétek miatt A és B országban eltérő.

‘          Azt a termékét termeli komparatív előnnyel az adott ország, amelyet relatíve alacsonyabb csereértékkel állít elő.

‘          A relatíve alacsonyabb cserértékű termékével érdemes bekapcsolódnia a nemzetközi kereskedelembe mindaddig, amíg a cserértékek nemzetközi szinten ki nem egyenlítődnek.

7. A komparatív előnyök klasszikus elméletének összegzése a feltételezett modell keretei között

‘          Minden nemzetgazdaságnak a komparatív előnnyel (a nagyobb abszolút előnnyel, a kisebb abszolút hátránnyal) termelt termékére érdemes szakosodnia és ezzel a termékkel érdemes bekapcsolódnia a nemzetközi kereskedelembe.

‘          Ha a nemzetgazdaságok a komparatív előnyeik alapján szakosodnak, akkor a rendelkezésre álló munkaidőt hatékonyabban tudják kihasználni és olyan termékek termelésében érnek el többlettermelést, amelyeket a hazai csereértékeikhez képest kedvezőbb csereértékeken értékesíthetik a nemzetközi piacon mindaddig, amíg a csereértékek ki nem egyenlítődnek.

‘          A komparatív előnyök alapján történő nemzetközi szakosodás és kereskedelem révén a jólét kölcsönösen (ha nem is egyenlő mértékben) növekszik (többlettermelés, többletfogyasztás).

Érdemes-e szakosodni, illetve bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe az alábbi esetekben?

Ha  A és B ország X és Y termékre vonatkozó termelékenységi és munkaráfordításai adatai megegyeznek.

A modell adott feltételei mellett az abszolút és a komparatív előnyök klasszikus elméletei alapján erre a kérdésre nem lehet válaszolni.

Ha A országnak mindkét termékből abszolút előnye van, B országnak pedig mindkét termékből abszolút hátránya van?

A modell adott feltételei mellett az abszolút előnyök klasszikus elmélete alapján nem, de a komparatív előnyök klasszikus elméletei alapján már lehet erre a kérdésre válaszolni.

Melyek a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és versenyképesség legalapvetőbb mutatói

Külgazdasági nyitottság mutatói

°          Exporthányad/export koefficiens: az adott ország évi GDP-jének hány százaléka realizálódik exportban:

az (adott évi) export értéke x 100

az (adott évi) GDP

A mutató önmagában nem minősíti az ország külgazdasági nyitottságát. Értékeléskor az alábbiakat kell még figyelembe venni: export relációs szerkezete, export áruszerkezet, exportra termelő ágazatok versenyképessége, export importigényessége, más országok importhajlama, hazai fizetőképes kereslet, cserearányok stb.

Magyarország – 2006

Évi GDP:                                                23 785 milliárd Ft

Évi export:                                            15 591 milliárd Ft

Exporthányad:                                    65,5%

°          Importhányad/ import koefficiens: az adott ország évi GDP-jének hány százaléka realizálódik importban

az (adott évi) import értéke x 100

az (adott évi) GDP

A mutató önmagában nem minősíti az ország külgazdasági nyitottságát. Értékeléskor az alábbiakat kell még figyelembe venni: import relációs szerkezete, import áruszerkezete, import igényes ágazatok versenyképessége, export importigényessége, cserearányok stb.

Magyarország – 2006

Évi GDP:                                                23 785 milliárd Ft

Évi import:                                            16 224 milliárd Ft

Importhányad:                                    68,21%

°          Nettó külkereskedelmi bevétel

Összes exportbevétel – Összes importra fordított kiadás = (külkereskedelmi mérleg egyenlege)

A mutató önmagában nem minősíti az ország külgazdasági nyitottságát. Értékeléskor az alábbiakat kell még figyelembe venni:

• Mennyire tartós vagy átmeneti a külkereskedelmi mérleg egyenlege (passzív, aktív)?
• Mennyire növeli a függőséget az aktívum?
• Miből finanszírozható a passzívum? stb.

°          Export multiplikátor: adott ország egységnyi exportnövekménye hány egységgel többszörözi meg az az adott évi GDP-t.

Δ Y (egységnyi GDP növekmény)

Δ X (egységnyi exportnövekmény)

°          Import határhajlam: adott ország egységnyi GDP növekménye hány egységgel többszörözi meg az adott évi importot.

Δ I (egységnyi import növekmény)

Δ Y (egységnyi GDP növekmény)

Cserearány mutatók a nemzetközi kereskedelemben

°          Egyszerű vagy nettó (barter) cserearány mutató: egy adott országban a vizsgált időszak és a bázisidőszak között végbement exportár változásoknak az importárak változásaival való egybevetése. Romlása azt mutatja, hogy az adott ország exportja „leértékelődik” a nemzetközi kereskedelemben: az export átlagár változása romlik az import átlagárváltozáshoz képest. Rövid távon az egyszerű cserearány romlás ellensúlyozható az export volumenének, illetve az exporttermékek árainak növelésével.

exportárindex

importárindex

°          Bruttó barter cserearány mutató: egy adott országban a vizsgált időszak és a bázisidőszak között végbement exportvolumen változásoknak az importvolumen változásaival való egybevetése. Az export- és az import mennyiségének változását mutatja. Nem tükrözi az árváltozások hatását. Az export és az import összértékének változását mutatja változatlan árakon.

exportvolumen-index

importvolumen-index

°          Jövedelmi cserearány mutatók:

°          Bruttó jövedelemi cserearány mutató: egy adott országban a vizsgált időszak és a bázisidőszak között  végbement exportár és az exportvolumen együttes változásainak az importár és az importvolumen együttes változásaival való egybevetése. Megmutatja, hogy az exportvolumen és az importvolumen változása hogyan befolyásolhatja az egyszerű cserearány változását.

Exportárindex  X  exportvolumen-index =                             Exportérték-index

Importárindex   X  importvolumen-index                               Importérték-index

°          Egyszerű jövedelemi cserearány mutató: egy adott országban a vizsgált időszak és a bázisidőszak között végbement exportár és az exportvolumen együttes változásainak az importárak változásaival való egybevetése. Megmutatja, hogy az exportvolumen változása hogyan befolyásolhatja az egyszerű cserearány változását. Pl. : Az exportvolumen növelésével rövidtávon javíthatók az egyszerű cserearány romlásából fakadó kedvezőtlen hatások.

exportárindex X exportvolumen-index

importárindex

°          Faktorális cserearány mutatók:

°          Egytényezős cserearány mutató: egy adott országban a vizsgált időszak és a bázisidőszak között az export termelékenyégi színvonalának változását tükrözi az exportár és az importár változásai mellett. Megmutatja, hogy az exportágazatok termelékenységének változása hogyan befolyásolhatja az egyszerű cserearány változását. Pl.: Az exportágazatok termelékenységének növelésével javíthatók az egyszerű cserearány romlásából fakadó kedvezőtlen hatások.

exportárindex X exportágazatok termelékenységi indexe

importárindex

°          Kéttényezős cserearány mutató: egy adott országban a vizsgált időszak és a bázisidőszak között az export és import termelékenyégi színvonalának változását tükrözi az exportár és az importár változásai mellett. Megmutatja, hogy az export-és importágazatok termelékenységének változása, hogyan befolyásolja az egyszerű cserearány változását. Pl.: Az exportágazatok termelékenységének növelése és/vagy az  importágazatok termelékenyégének csökkenése javíthatja az egyszerű cserearány romlásából fakadó kedvezőtlen hatások.

exportárindex X exportágazatok termelékenységi indexe

importárindex X importágazatok termelékenységi indexe

A nemzetközi kereskedelem versenyképesség mutatói

°          Termékegységre jutó bérköltség index (ULC)

°          Relatív termékegységre jutó bérköltség index: ha termékegységre jutó relatív bérköltség (a partner országokkal összehasonlítva) az adott országban alacsonyabb, vagyis a relatív termékegységre jutó bérköltség index értéke kisebb, mint 1. Ebben az esetben ugyanis az alacsonyabb bérköltség és közteher tartalom miatt versenyképesebb exportárral versenyezhet a termelő egyik időszakról a másikra, illetve a partnerekhez képest.

°          Export egységértékének indexe (UVI = Unit _(export)Value Index): versenyelőny valószínűsíthető, ha az export egységérték index nagyobb, mint 1. Ebben az esetben ugyanis ugyanazon exportegységre változatlan piaci részarány mellett kedvezőbb egységárat lehetett realizálni egyik időszakról a másokra.

egységnyi exportra jutó bevétel a tárgyidőszakban _a =             (X_a/ Q_a)₁

egységnyi exportra jutó bevétel a bázisidőszakban _a (X_a/ Q_a)₀

°          Relatív egységérték index: versenyelőny valószínűsíthető ha (a partner országokkal összehasonlítva) a relatív export egységérték index nagyobb, vagyis a mutató értéke nagyobb, mint 1. Ebben az esetben ugyanis ugyanazon exportegységre, változatlan piaci részarány mellett magasabb export egységárat lehetett realizálnia partnerekhez képest.

export egységérték változása  (a) országban

export egységérték változása a partnerországok átlagában

UVI_a = Δ(X_a /Q_a) / ∑ Δ (X_i /Q_i) x s_iw

°          Import exportfedezeti mutatója (import exportfedezeti index, relatív import exportfedezeti index): versenyelőny valószínűsíthető, ha az import exportfedezete egyik időszakról a másikra növekvő, vagyis az import exportfedezeti indexe nagyobb, mint egy. Illetve, ha az import relatív (más országokhoz viszonyított) exportfedezete, vagyis az import relatív exportfedezeti index nagyobb mint egy. Ebben az esetben ugyanis az importot hatékonyabban fedezi az export egyik időszakról a másikra, illetve a partnerországokhoz képest.

adott termék (ágazat) exportjának értéke

adott termék (ágazat) importjának értéke

C = X_i /M_i

°          Feltárt komparatív előnyök mutatója (RCA): versenyelőny valószínűsíthető ha a feltárt komparatív előnyök mutatója nagyobb mint egy. Ebben az esetben ugyanis az adott ország összexportjában az adott termék nagyobb arányban van jelen, mint a világ összexportjában.

adott termék (j) exportaránya az adott ország (a) összexportjához

adott termék (j) exportaránya a világ összexportjához (w)

Hogyan mérik a világgazdaságban az egyes országok versenyképességét?

Globális versenyképességi index – Global Competitiveness Index (GCI): 322 mutató alapján számított index.

1. ALAPKÖVETELMÉNYEK
2. Egészség és alapfokú oktatás
   1. HATÉKONYSÁG NÖVELŐ TÉNYEZŐK
   2. Felsőfokú oktatás és képzés
   3. Piaci környezet
   4. Technológia rugalmasság
      1. INNOVÁCIÓT ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK
      2. Innovatív szektorok
      3. Innovációs tevékenységek

1. Intézményi struktúra: korrupció, biztonság,  kormányzati munka, nyilvánosság,üzleti etika stb.
2. Infrastruktúra:
3. Makroökonómia: államháztartás, megtakarítások, infláció, kamat, államadósság, árfolyamok

nemzetkozi_gazdasagtan_3_eloadas

Alapjaiban a bankoknál dőlt el minden. Az amerikai bankok profit éhsége csődbe vágta családok százezreit. Nagyon egyszerű volt a modell, adjunk el minél több hitelt, ezzel előbb utóbb egyre több kamatot zsebelhetünk be. Nem baj, ha nincs elég tőkék, majd bevonunk, felveszünk egy pár másik hitelt kedvezőbb kamatokkal. A családok eközben a kedvező lakáshitel konstrukciók miatt és az állami támogatást felhasználva lakás vásárlásba kezdtek.

Nagyon sokaknak volt két lakása, egyesek kitudták adni, mások meg csak megpróbálták behozni a törlesztő részleteket. Azért egy olyan országban, ahol minden a fogyasztásra van ráhangolva, nehéz vissza fognunk magunkat. Ahelyett, hogy a jól felvásárolt hosszú távú befektetésükkel ücsörögtek volna a seggükön tovább költekeztek. Ere pedig áruhiteleket vettek fel. Ez így ment pár évig. Arról nem is beszélve, hogy lényegében nulla haszon termékeket vásároltak az emberek, amikkel egyáltalán nem tudtak a későbbiekben profitálni. Még a kocsi hagyján, lett volna. De van egy sanda, hogy az amerikaiak nagy többsége úgy érezte megengedhet magának egy jobb autót, mert úgyis megkeresi majd az árát. Nem így lett, egy pár év után hitelt vettek fel hitelre. Mondjuk a fantasztikus egészségügyi rendszerüknek köszönhetően, ha valaki még beteg is lett, akkor garantált volt a csőd. Csak azért, mert olcsó hitel volt állami támogatással.

Az ingatlan piac leszállt, a bepánikolt tulajdonosok sorra adták el a lakásokat, ami persze egy idő után a kutyának se kellet, mert a piaci igények rég kivoltak elégítve. A már megépült lakások pedig a piaci többlet része volt. Ha nem adták el, akkor jött a bank és lefoglalta mindkét házat. Tömeges volt Amerikában még a válság elején.

Az építőipari cégek meg koppantak, hirtelen megcsappantak a befektetések és ezzel jó pár cég lehúzhatta a rolot. A bankok pedig, akik hiteleztek? Látva, hogy gázos lesz a helyzet, összepakolták ezeket a lakáshiteleseket egy kockázati csomagba és átpasszolták más bankoknak ,mivel sejtették, hogy valószínűleg, jóval kevesebbért értékesíthetik a lefoglalt házakat a piacon, mintsem egy szép névvel ellátót befektetetési csomaggal. Látva, mekkora hozamokat ígérnek ezek a csomagok elkezdtek szétterülni a piacon … végül minden kiderült, a Lehmann pedig csőbe repült.

Európa óriási gazdasági lemaradással küzd. Kérdés, hogy a vezető Amerika miből finanszírozza ezt az óriási termelést, és milyen összetételű  az amit megtermel. Bár a 2001-es évre ez a fejlődés erősen visszaesett, még igy is jóval jelentősebb GDP/fő –vel számolhat, mint Európa. Az EU viszonylag állandó szinten mozog. Kérdés, hogy mely ágazatok jelenthetnek kitörési pontot? Inkább a kutatások, fejlesztések által minőségi termékekkel piacra lépni? Vagy felvenni a tömegtermelési periodikát? Most még rövidtávon szerintem érdemesebb egy közép utat találni a kettő között, inkább az új technológiák piacra dobásával. Majd a későbbiekben egyre inkább ebbe az irányba tolódni. Persze, ehhez szükség van egy erős képzési rendszerre, oktatási reformokra. Illetve a tagállamok egységére és támogatására. Hosszú távon az alkalmazott technológiák kiválasztásra kifejezetten ügyelni kell.

Kérdés számunkra még, hogy mit tehet ezzel Magyarország?

Alapvető hátrányokkal indulunk, ez pedig sokrétű: kis, nyitott, átmeneti, sebezhető gazdaság vagyunk. Persze lehet azt mondani, hogy ez nem így van, de sajnos ez igenis így van. Köszönjük kedves kollegáink és a lassan 20 éves fáradhatatlan munkájuknak, illetve azoknak az embereknek, akiknek semmi sem elég és végképp nem jó.

Országunk egyik legnagyobb problémája, hogy energia hordozókban elég szegény. Ami ki lesz termelve az sem gazdaságosan, felhasználva meg végképp nem célszerűen. Így kapásból egy óriási hátránynál indulunk pl. Qatarhoz képest. A termőföld bár közepes minőségű, mindazonáltal a hagyománya a mezőgazdaságnak és a adottságok ezt ellensúlyozzák. Sajnos ezzel kitörni csak nehezen fogunk tudni, ugyanis ipari forradalomról már hallottunk, de mezőgazdaságiról még nem. Ha egy ilyen meg valósulni, az mindenképp a távolabbi jövőben és ennek alapja csak a fenntartható fejlődésen alapuló gondolatok, technológiák lehetnek. A földben rejlő víz készleteink pedig a jövőben nagyon fontos tényezőt jelenthetnek, sajnos ez várható a legrosszabb forgató könyv szerint. A külső tőke jelentős, ez megint csak nem szerencsés, ennek alapjai viszont még sokkal korábbról erednek, leginkább még a monarchia korából. Véleményem szerint a legnagyobb problémát azonban mégis a munkaerő jelenti. Egyrészt az aktív népesség félelmetesen alacsony aránya, másrészt a szakképzetlenség és ezzel a termelékenység nagyon gyenge értéke.  Erősen el kéne gondolkozni egy oktatási reformon, amit nem egy tanácsadó céggel kivételezünk tenderben, hanem valós szakaemberekkel, szociálisan érzékeny, és szakmailag képzett szakaemberekkel kidolgozva. Tudom nehéz lesz ilyen embereket találni, de sajnos más módja ennek nincs. A bevezetendő reformokat pedig nem iskola évenként kellene bevezetni, hanem generációkhoz igazítva.

Nyitott gazdaság vagyunk, mert sajnos a cserearány mutatóink folyamatos romlásban vannak. Egyre nagyobb a külföld felé irányuló tartozásunk. A termelékenységünk mint már írtam nem elégséges. Az iparunk a megtermelt GDP 32.1 %-át teszi ki, míg az agrár csak 3.1 %-ot. Nemzetközi megítélésünk pedig egyre romlóban van. Ezt pedig tovább súlyosbítja az egyre jelentősebb szélső jobb oldali politikai szervek megerősödése.

’ N. KONDRATIEF (1892-1938) alapján

A világgazdaságnak öt fejlődési szakaszát különböztetjük meg:

-          hagyományos társadalom
-          a take-off (kibontakozás) előfeltételeit megteremtő társadalom
-          a take-off (kibontakozó) társadalom
-          út az érett társadalom megteremtéséhez
-          tömegfogyasztási társadalom

’ W.W. ROSTOW (1916-2003) alapján

Hogyan részesedik a világ népessége a világ összjövedelméből?

Óriási különbség látható a jövedelmek eloszlásában. A világ leggazdagabb 20%-a részesedik a jövedelmek 82.7 %-ából. Ezzel szemben a legszegényebb 20 % már csak 1.4 %-ot tudhat a magáénak. Ebből egyértelműen látszik, hogy a korunk a jövedelmek megszerzésére irányul. Valós értékük persze nem mindenki számára egyenértékű. Belegondolhatunk abba, hogy ha az alapvető szükségleteink biztosítva vannak, akkor azonos mértékben lehetünk boldogok, mintha más környezetben találnánk magunkat. Könnyen ellehet hitetni a mai fogyasztói társadalommal, hogy a megvásárolt – és csakis a megvásárolt – termékekkel maga is elérheti azt a haszon érzetet. Ezzel összességében lehet fejleszteni az emberek motiváltságát, mind am unkához, mind a vásárláshoz.

Nem könnyű észrevenni ezeket a csúsztatásokat a kor szellemében. Mindenesetre érdemes szem előtt tartani, hogy jóval szegényebb országok polgárai is élhetnek boldogságban. Amire igazán törekednie kellene egy „értelmes országnak” az a polgárai biztonsága, illetve a szociális hálózatának kiépítettsége – és széleskörűsége. Illetve a lehetőség, hogy a már meglévő rendszereket továbbfejlessze, és minőségileg javítsa. Ezzel a biztonságérzettel önmagában növelhetné az emberek motiváltságát és elégedettség érzetét, nem pedig teret adva a vállalatok társadalomra nézve káros gazdaság politikájának. Összességében bár lehet, hogy a gazdasági folyamatokat egy láthatatlan kéz irányítja mégsem, hiszem, hogy ez nem tudatos, inkább vállaltok és szervezetek összességének a haszon kényszere mozgatja előre ez a láthatatlan kezet. Ami inkább sok apró tudatos kéznek az összességének az ereje mintsem a láthatatlanság misztériuma.

Logikusan következik, hogy minél nagyobb egy ország elkölthető bevételeinek összege, annál nagyobb vásárló erővel rendelkezik, így annál nagyobb befektetési, befolyásolási értékre tehet szert. Ezt a centrum országok szem előtt is tartják, igyekszenek lehetőségeikhez mérten minél többet kutatásba és fejlesztésbe fektetni. Így biztosítva szinte kimeríthetetlen befolyásukat a világgazdaságban. Egyes szervezetek igyekszenek morális szinten tartani az államok működésest, megelőzve ezzel újabb konfliktusok kialakulását.

ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete)

Célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális és humánus jellegű nemzetközi feladatokat

Tagok (2008): 192 ország, Magyarország 1955-ben csatlakozott

IMF: Nemzetközi Valutaalap

Célja: Nemzetközi valutastabilitás biztosítása. Eredetileg: 1947-1970-es évek közepéig: az aranydeviza rendszer működtetése – USD kulcsvaluta; nemzetközi fizetési egyensúly helyreállítása érdekében IMF-segítség (kvótarendszer alapján); deviza-korlátozások fokozatos eltörlése; Special Drawing Rights (SDR): különleges lehívási jog működtetése. Később: 1970-es évek végétől, a nemzetközi valutáris együttműködés érdekében konzultációs fórum biztosítása; nemzetközi fizetési egyensúly helyreállítása érdekében IMF-segítség

Tagok (2008): 185 ország, Magyarország 1982-ben csatlakozott

IBRD: Világbank (International Bank for Reconstruction and Development)(Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank)

Célja: Eredetileg a háborús károk helyreállítása és az újjáépítés elősegítése. Később az elmaradott gazdaságok támogatása; külföldi magántőke bevonások elősegítése; nemzetközi befektetés-ösztönzés; nemzetközi hitelezés elősegítése.

Tagok (2008): 185 ország , Magyarország 1982-ben csatlakozott

GATT (General Agreement on Tariffs and Trade – Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény)

Célja: a nemzetközi kereskedelem liberalizálása; a vámok és a nem vámjellegű korlátozások lebontása és szabályozása

Tagok (2008): WTO 153 ország, Magyarország 1973-ban csatlakozott a GATT-hoz és 1995. január 1-jén a WTO-hoz.

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

Célja: a tagországok gazdasági és szociális politikájának koordinálása

Tagok (2008): 30 ország, Magyarország 1996-ban csatlakozott

G/7 + 1 = P/8 „A Hetek – A Nyolcak”

Célja: a globális kérdések megvitatása

Tagjai:

• Franciaország, Németország,
• Olaszország, Japán, UK, USA,
• Kanada (1976),
• Oroszország (1994)

Meghívottak:

• Európai Unió részéről: a soros elnök, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Parlament elnöke.
• Az IMF elnöke.

WEF (VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM)

Célja: A globális kérdések megvitatása évi rendszeres találkozó, fórum (Davos) és évenként 4-5 alkalommal regionális találkozók a világgazdaság kormányzásáról, erős befolyással a valóban döntéshozó intézményekre.

WSF (SZOCIÁLIS VILÁG FÓRUM)

Célja: Az anti-globalizációs mozgalmak összefogása. Évi rendszeres találkozó, fórum (fejletlen ország) és évenként 4-5 alkalommal regionális találkozók a világgazdaság kormányzásáról, erős befolyással a valóban döntéshozó intézményekre.

Utaztam fel, és láttam, ahogy legelésznek a marhák, birkák. Karámok voltak mindenütt. Végtelen sok szántóföld, ahol ha jól tudom most búzát vetnek … de ne kövezzetek meg, ha nem igy van. Őzek szaladgáltak a szánton és láttam, ahogy egymás közt játszanak.

Ezt megelőző napon, meg kis kopogás hallatszott az ablakomnál. Cinegék keresgéltek valamit. Az egyik észrevett el is repült gyorsan, míg a másik csak nézett, hogy hova lett a társa. Csippantott egyet és szerintem nem értette miért maradt egyedül. Én meg csak nézegettem és annyira nevettem magamban.

Az jutott eszembe, milyen jó lenne, ha úgy próbálnánk a természeti erőforrásainkból meríteni, hogy azokat nem kimerítjük, hanem inkább kiegészítjük a körforgásokat a magunk hasznára is. Mi lenne, ha úgy mond a semmiből termelnénk hasznot. A hasznunkból pedig további eszközöket, hogy így ismét hasznot tudjunk termelni. Biztosítva lenen egy idő után minden számunkra. Végtelen haszonra kéne törekedni – valahol ez van a fenntartható fejlődésünk mélyén.

Kicsit már értem miért volt ez az egész Magyar Rádió megreformálása. Értem én, hogy valahol növelni kell a bevételeket, fejleszteni a dolgokat. Talán azért mégsem úgy kéne nekiállni, hogy mindent elsöprünk, ami eddig volt és egy teljesen újba kezdünk. Sosem felejtem, amikor hallgattam a Petőfi délelőtti műsorában, jövő héttől már nincs ilyen jellegű műsor. Nem értettem, hogy miért kell megszüntetni valamit, amit ha hallgattunk egy csomó érdekes dologgal megismerkedtünk, egy csomó véleménnyel gazdagodtunk és naprakészek maradtunk. Megszűnt és kész. Zene reggeli ébredéshez … ez kell nekünk. Reggel megyünk a kocsiban és kínai népdalokat hallgatunk, majd jön a Péterfy Bóri meg még a rák tudja ki. Biztos nőttek a reklám bevételek. Arra már senki sem gondolt, hogy ha ez igy menne tovább, akkor az emberekben véleményváltozás menne végbe, átformálódna részben a mentalitásuk. Maguk is úgy éreznék, ez jó nekem, mert tartalmas műsort hallgatok. Menjen inkább a zene, mint máshol. Csak legyünk eredetiek és adjunk le minden szart, amit senki sem hallgat.

Most pedig megint eggyel kevesebb. Reggel ne legyen véleményünk, ne nevessünk. Fogjuk be a pofánkat vezessünk és hallgassuk amit kell. Köszönöm szépen a továbbiakban egy okkal kevesebb, hogy itt bármi is szerethető legyen.